Kínának ez még Nagy Falat (A Nagy Fal – kritika)

MEGOSZTÁS

Yimou Zhang legújabb, hollywoodi csillagokkal fémjelzett szuperprodukcióját egy látványosan fényes, csillogó köpenybe próbálta öltöztetni, ami jobbára tényleg szemet gyönyörködtető, de ettől még egyáltalán nem biztos, hogy szórakoztató is. Más szóval, van az a pongyola forgatókönyv, amin már a tetemes számú (amúgy egészen izgalmas) akciójelent is csak tovább ront.

Adva van tehát az Oscar-díjas Matt Damon, meg az őrületesen tehetséges Willem Dafoe, akikhez még hozzácsapták a Trónok Harcából ismert Pedro Pascalt is. Meg természetesen itt van Zhang, olyan filmekkel a háta mögött, mint a Hős, vagy A repülő tőrök klánja. Tony Gilroy forgatókönyvírót már nem is említve, aki azért túl van már számos furmányosan izgalmas, pazar filmen. Ilyen csapat láttán tehát minden okunk megvan rá, hogy korrekt munkát feltételezzünk.

Ehelyett azonban kapunk pár extra levegősen felskiccelt karaktert és egy száz százalékosnak semmiképpen sem nevezhető fantasy látványvilágot, aminél azért sokkal jobban elkészített CGI orkánok is vannak már.

A történet szerint William (Matt Damon) és Pero (Pedro Pascal) a két zsoldos katona puskaport akarnak szerezni Kínában, hogy meggazdagodhassanak. Lovagolnak tehát a nagy és kietlen pusztában. Persze a rend kedvéért találkoznak valamiféle visszataszító kreálmánnyal a sötétben és üldözi őket néhány helyi bandita is, hogy aztán a nagy menekülésben belebotoljanak az addig teljesen észrevehetetlen Kínai Nagy Falba. (Hogyan lenne már észrevehetetlen, amikor egyes becslések szerint 10.000 km hosszú? Könyörgöm! Ez egy büdös nagy fal, de lagalábbis tuti látszik párszáz méterről. Bár az is lehet, hogy csak Matt Damon tud marha gyorsan lovagolni a gonoszok elől.)

A Nagy Falon ott van az egész kínai hadsereg. Éppen a hatvan éve szunnyadó csupafog, zöld bizgerék támadására várnak, akiknek csak azért van a vállukon a szeme, hogy könnyebb legyen később kilőni nyíllal. Ezek a zöld bizgerék tao tie névre hallgatnak, egy meteorral érkeztek látogatóba és természetesen le akarják igázni az emberiséget. Van egy királynőjük is, mókás rezgő agyarakkal és annyi van belőlük, mint égen a csillag. Röviden ennyi lenne a sokat sejtető alaphelyzet. Aztán Matt Damon átmegy némi jellemfejlődésen, de igazából csak azért, mert A tehetséges Mr. Ripley, a Good Will Hunting és a Ryan közlegény megmentése után már neki lenne égő, ha nem tenné.

Willem Dafoe is ott kolbászol valahol a két főhős körül egy fogva tartott tudós szerepében, de az egész annyira felesleges, hogy dramaturgiailag szinte semmi változás sem történne, ha fognánk és teljesen kivágnánk a jeleneteit.

Azért van pár jó poén és olykor kifejezetten élvezetes, már-már felüdülés, ahogy a sok kiszámítható akció után Damon és Pascal osztja egymást.

Zhang minden energiáját a látványba és az akciójelenetekbe pakolta, olyan kicsinységekre, mint az élvezhető, vagy netalántán izgalmas történet, már egyáltalán nem maradt ideje és energiája. Ráadásul a CGI is erősen középkategóriás, ami azért is gáz, mert ha már a forgatókönyv tűzre való, akkor legalább tényleg legyen valami, amin jól szórakozik az ember. Azért van néhány szépen sikerült kép, de ezeket is állandóan elrontja a fércmunkában összedobott, elnagyolt háttér, amitől az egész kap egy kellemetlen műanyag utóízt. Ez azért is nagyon fájdalmas, mert a film tényleg gigantikus költségvetésből készült.

Az 1999-ben kezdett Múmia trilógia még a milliomodik ismétlésre is sokkal izgalmasabb és élvezhetőbb fantasy, mint Zhang mostani munkája. Igen, még a harmadik rész is.

Kínának ez még Nagy Falat (A Nagy Fal – kritika)Az 1999-ben kezdett Múmia trilógia még a milliomodik ismétlésre is sokkal izgalmasabb és élvezhetőbb fantasy, mint Zhang mostani munkája. Igen, még a harmadik rész is.4SzerintünkOlvasói értékelés: (1 Szavazás)3.1

The post Kínának ez még Nagy Falat (A Nagy Fal – kritika) appeared first on Rated.hu.